Mi az a „hosszú COVID” és oda kell-e rá figyelnünk?

Egyre több adat kerül napvilágra a Sars-CoV-2 vírus által okozott fertőzés, azaz a COVID-19 betegség hosszú távú hatásairól, illetve arról, hogy egyes betegeknél a szokásos 1-2 hetes betegséglefolyásnál jóval tovább tartanak a tünetek, akár 12 hétnél tovább is. Ezt a kóros állapotot nevezték el hosszú-COVID-nak vagy Poszt-COVID-szindrómának. Egyelőre a klinikusok és a kutatók nem biztosak benne, hogy egy betegségről van-e szó vagy többről, de a gyűjtőfogalomként használatos kifejezésről tudjuk, hogy több szervet is érint, többek közt a szívet, a tüdőt vagy akár az agyat (1). Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Nagy árat fizetünk, ha nem megyünk el második oltásra

Sajnos Magyarországon, mint ahogy az Egyesült Államokban is, egyre többen szeretnék kihagyni a koronavírus-oltás második dózisát. Az indokok nem tisztázottak, egyelőre csak spekulálni lehet, hogy miért nem adatják be egyesek a második oltást: talán vannak, akik az első oltás mellékhatásait nem szeretnék újra átélni, vannak esetleg, akik megelégszenek az első oltás nyújtotta védelemmel, vagy netalán az élethelyzetükben rossz lenne a mellékhatások időzítése, és olyanok is, akik csak a védettségi igazolvány általi többletjogokra apellálnak. Ez utóbbiak számára rossz hír, hogy a kormány fontolgatja a védettségi igazolvány érvénytelenítését azoknál, akik nem mennek el a második oltásra. De nem csak emiatt lenne fontos beadatni mindkét adagot! olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Covid vakcinák és mellékhatásaik – melyiknél mire számíthatunk és hogyan enyhíthetünk rajta? 2. rész

A koronavírus-vakcinákról szóló többrészes írásunkat most az oltások mellékhatásaival, illetve az arra adott reakciókkal folytatjuk. Szinte mindenkinél előfordul oltási reakció, ez teljesen természetes, sőt, innen is (!) látszik, hogy dolgozik az immunrendszer. Ez persze nem azt jelenti, hogy akinek semmilyen tünete nincs az oltást követően, az nem védett, sőt, egyesek szerint az oltás mellékhatása valójában az immunrendszer túlzott reakciója (1). Az alábbiakban végigvesszük, hogy mik a leggyakoribb tünetek, illetve, hogy mikor kell orvoshoz fordulni. Végül arról is szót ejtünk, hogy hogyan érdemes kezelni a mellékhatásokat. olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Covid vakcinák és mellékhatásaik – melyiknél mire számíthatunk és hogyan enyhíthetünk rajta?

Az elmúlt hónapokban bizonyára sokakat foglalkoztatott a Covid-19 elleni védőoltás, illetve az, hogy a különböző oltások között milyen különbségek vannak, vagy vannak-e egyáltalán. Sokakban kétségek merülnek fel egyik vagy másik gyártó vakcinájával kapcsolatban, ezért elérkezettnek láttuk az időt, hogy összeszedjük, mit tudunk a vakcinákról, és hogy mit várhatunk, ha beadatjuk valamelyiket. Első írásunkban a vakcinák típusaira helyezzük a hangsúlyt, de a továbbiakban szó esik majd a várható mellékhatásokról, és hogy mit érdemes kezdeni velük. olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Természetes vérnyomáscsökkentők: nem kell rögtön a patikába rohanni

Ahogyan az előző cikkünkben már megírtuk, a magasvérnyomás-betegség, vagyis hipertónia, kezeletlenül rendkívül veszélyes tud lenni. A modern korunk átka a jelentősen megváltozott életvitel, és bizony a szervezetünk ilyen mértékű változásokra nincs felkészülve. A legnagyobb ellenségek közt az egészségtelen étrendet és a mozgásszegény életmódot szokták (joggal) emlegetni, de a felgyorsult életvitellel járó stressz sem elhanyagolható. Természetesen régen is létezett hipertónia - éppen emiatt rengeteg természetes tápanyagról ismert, hogy csökkenti a vérnyomást- ám a 21. század emberének jóval nagyobb az esélye, hogy szüksége lesz rá. Lássuk hát, mik a lehetőségeink, ha gyógyszerek nélkül, házilag szeretnénk orvosolni a kialakulóban lévő betegséget, hiszen itt is a megelőzés a legjobb orvosság! olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Mitől nő a vérnyomás és miért baj, ha magas?

A vérnyomás rengeteg okból kifolyólag megnövekedhet, ám ezek közül sok nem más mint egy természetes reakció a környezeti hatásokra, ill. hogy az egészséges szervezetünk törekszik az egyensúlyának megőrzésére. Viszont, amikor bármilyen okból kifolyólag tartóssá válik a megemelkedett vérnyomás, az már egy komoly betegség, amelyet nem szabad félvállról vennünk. Nem véletlenül hívják a magasvérnyomás-betegséget (hipertóniát) „csendes gyilkosnak”. Sokáig tünetmentes marad, majd amikor már észleljük a tüneteket, az már valószínűleg egy súlyos következménye a betegségnek (1). Járjuk hát körbe ezt a fontos témát, mert rendkívül gyakori a fejlett világban, ami alól kis hazánk sem kivétel. A magyar felnőttek kb. 40%-a ebben a betegségben szenved, és a társadalom elöregedésével pedig csak romlani fog ez az arány (2). olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

A megelőzés mindig jobb, mint a kezelés – a COPD-re ez kifejezetten igaz!

Az előző írásunkban röviden taglaltuk, hogy miről ismerszik meg a krónikus obstruktív tüdőbetegség, azaz a COPD, most pedig lássuk milyen kezelési lehetőségei vannak, illetve ami még fontosabb: hogyan lehet hatékonyan megelőzni. Mint tudjuk, aki egy összetett problémára pofonegyszerű megoldást ajánl, az mindenképpen gyanús, ám a megelőzés tekintetében valóban kulcsfontosságú ez az egy mondat: „Tilos a dohányzás!” olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

A dohányzás nem csak rákot okoz

Napjainkban az egyik fő halálozási ok világszerte, de főleg az elöregedő társadalmakban nem más, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, azaz a COPD (az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease rövidítése). Ezt a visszafordíthatatlan kórképet 85-90%-ban a dohányzás okozza, ám nem csak az aktív cigarettázás, szivarozás, pipázás tartozik ide, hanem a hosszan tartó passzív dohányzás is (1). Természetesen egyéb módon is kerülhetnek méreganyagok a tüdőnkbe, gondoljunk a városi szmogra vagy a munkahelyen belélegzett vegyi anyagokra. Az írásból megtudhatjuk, hogy mi is az a COPD, és az orvos hogyan diagnosztizálja. olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Barát vagy ellenség? – A tesztoszteron és a COVID-19 kapcsolata

Az elmúlt évben több kutatócsoport kezdett el foglalkozni a tesztoszteronszint és a Sars-Cov-2-fertőzés okozta COVID-19 betegség lefolyása közti összefüggésekkel. Főként azért merült ez fel, mert Kínában (Wuhanban) és Németországban felfigyeltek rá, hogy a férfi betegek prognózisa jóval kedvezőtlenebb, azaz több férfi kerül intenzívre vagy hal bele a fertőzésbe, mint nő, ill. a nemi hormonok szintje korrelál a betegség súlyosságával (1,2). A kutatások némiképp ellentmondásosak, mivel a tesztoszteron (egészséges szinten) segíti az immunrendszer működését, ám azt is tudjuk, hogy a COVID-19 azért olyan veszélyes, mert az immunműködést túlzottan serkenti, és ez sodorja a beteget életveszélyes állapotba (3). olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Ön is tehet az alacsony tesztoszteronszint ellen!

Bár sok hasonló kémiai szerkezetű férfi nemi hormonról tudunk (amelyek gyűjtőneve: androgének), amelyek bonyolult anyagcsere-folyamatok útján egymásba tudnak alakulni, mégis a jelen írásunkban a legtöbb szót a tesztoszteron kapja majd, hiszen az összes androgén közül ez a legismertebb és egyben a legmeghatározóbb is. De miért olyan fontos ez? Mik befolyásolják a termelését és mik a hatásai? olvasson tovább...

• írta Benedek Molnár, MSc

Hogyan éljünk sokáig a rákszűrések segítségével?

Minden második-harmadik ember élete során legalább egyszer bejelentkezik a rák (1). Ez volt a rossz hír. A jó az, hogy ha nem dugjuk homokba a fejünket, akkor a rákdiagnózis nem egy halálos ítélet. Ahhoz, hogy ne az óhatatlanul jelentkező rák legyen a végállomás az európai polgárok fele számára, azonnal ki kell húznunk a fejünket a homokból, és elkezdenünk a rákos elváltozások diagnózisáról úgy gondolkodni és beszélni, mint egy megoldandó feladatról, és nem pedig szőnyeg alá söpörni, mint egy tabusított, sötét és megoldhatatlan problémát. Formáljuk együtt a rák elleni harc legfontosabb tényezőjét: a közgondolkodást! olvass tovább...

• írta Lilian Zsákai, MSc

Megelőző műtéttel és gyógyszerrel a rák ellen - megéri?

Mi a rákkeltő? című írásunkban már részletesen megvizsgáltuk, mit kell elkerülnünk ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük a rák kockázatát, míg Rákprevenciós gasztrokalandok című írásunkban arra fókuszáltunk, mely finomságok tesznek nekünk jót. Vannak azonban egyéb módjai is a rák megelőzésének: arra keresünk választ, hogy van-e értelme rákmegelőzési célzattal gyógyszereket szedni, vagy akár műtéti úton eltávolítattni azon szerveinket vagy szervrészeinket, amelyek várhatóan elrákodosnak majd. Igaza volt Angelina Joline-nak, mikor teljes mastectomiát hajtatott végre magán, vagy a művésznő egyszerűen csak csak túlreagált egy teszteredményt? Cikkünkből kiderül! olvass tovább...

• írta Lilian Zsákai, MSc

Rákprevenciós gasztrokalandok - mi véd meg a ráktól?

Mi a rákkeltő? című írásunkban már részletesen megvizsgáltuk, mit kell elkerülnünk ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük a rák kockázatát. Azonban kizárólag arra koncentrálni, hogy mit nem lehet, többnyire csak növeli a frusztrációt és a nemtörődöm életmódhoz való visszatérést, még akkor is, ha ez a döntés esetleg 20 évünkbe kerül majd. Hogy miért? Mert az ember pszichéje annál sokkal többre hivatott, mint hogy processzor-szerűen lefuttassa rajta a tökéletes és nem mellesleg emberileg betarthatatlan tiltásoktól hemzsegő rákmegelőző programot . Élhető, szerethető és a tiltások helyett a lehetőségekre fókuszáló megoldásokat kell találnunk, ha nem csak kampányszerűen, hanem érdemben szeretnénk csökkenteni a rák kialakulásának esélyét. Tartson velünk ezen az úton! olvass tovább...

• írta Lilian Zsákai, MSc

Mi a rákkeltő, avagy mit csináljunk, ha maga az élet az?

Nem telik el úgy nap, hogy ne ettünk-ittunk vagy csináltunk volna olyan dolgot, amire már egyszer rásütötték azt a billogot, hogy karcinogén, magyarul rákkeltő. Éppen ezért teljesen elveszítettük az érzékenységünket ezzel kapcsolatban: vagy magasról teszünk rá, vagy csaknem mindentől rettegünk. Van egy jó és egy rossz hírem. A rosszal kezdem: a legelterjedtebb rákkeltő tényező kivédhetetlen: az maga az idő. A jó hírem pedig az, hogy évtizedekkel hosszabbíthatjuk meg az életünket, ha megértjük, mi, miért és legfőképpen mennyire rákkeltő. olvass tovább...

• írta Lilian Zsákai, MSc

Veszélyes gyógyszerek, avagy van, ami még az alkoholnál is alattomosabb

Whitney Houston, Heath Ledger, Michael Jackson – sajnos elképesztő művészi teljesítményükön felül az is közös bennük, hogy mindannyian benzodiazepin függők voltak, és ezek a gyógyszerek is hozzájárultak a halálukhoz. A testi és pszichés függőséget okozó gyógyszerek, azaz a nyugatók, altatók és bizonyos típusú fájdalomcsillapítók világa tele van ellenmondásokkal, gyilkosan félrevezető általánosításokkal és félreértésekkel. Ezeket szeretnénk most tisztázni. olvass tovább...

• írta Lilian Zsákai, MSc, lektorálta Dániel Erős PharmD, PhD

Élet sztómával, avagy miért is nem kell félni egy ilyen műtéti megoldástól?

A mai napig emlékszem, amikor először találkoztam olyasvalakivel, akinél felmerült a lehetősége egy sztómazsákos megoldásnak, de még semmi információja nem volt róla, hogy mi ez: igazi rettenet volt a szemében. Nem sokban különbözött attól, mint mikor egy végtagja elvesztését helyezik valakinek kilátásba. Holott – a technológia fejlődésének köszönhetően – a fejlett országokban sokszor “csak” annyira jelent problémát, amennyire a tásadalom felvilágosultan kezeli. Azaz jobb helyeken semennyire. olvass tovább...

• írta Lilian Zsákai, MSc

Az állami és magánszolgáltatók viszonya avagy hogyan éljük túl az állami és magánegészségügyet ugyanannyi pénzből?

Engedjék meg, hogy most kissé személyesebben szóljak Önökhöz! Van egy létfontosságú téma, amit úgy érzem, sokszor csak kerülgetünk, mint a forró kását, máskor pedig vaskos véleményeket mondunk róla indulatból, mélyebb ismeretek nélkül – és mindkettő káros, elsősorban a saját egészségünkre. Ez a hálátlan téma az állami és a magánegészségügy viszonya, illetve hogy ezeknek mi most és várhatóan mi lesz a szerepe a magyar emberek életében. Én azért szeretném nyíltan megbeszélni a helyzetet, mert nem cask abban vagyok biztos, hogy esetleg én nyújthatok alternatív perspektívákat, de még annál is több érdekes szempontot gyűjthetünk egymástól, illetve mert konkrét megoldási javaslatokkal szeretnék szolgálni a végén. /Zsákai Lilian, ügyvezető igazgató, betegtámogató írása/ olvass tovább...

• írta Lilian Zsákai, MSc

Gyulladásos bélbetegség, irritábilis bél szindróma - Mit is jelentenek valójában? Mi a különbség?

Napjainkban, ha valaki gasztroenterológushoz fordul, azt többnyire hasmenéssel, puffadással illetve mellkasi fájdalommal járó panaszai miatt teszi. Ezek a tünetek számos betegség jellemzői lehetnek, többek között gasztrointesztinális (gyomor-bél rendszert érintő) rosszindulatú elváltozás, gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel diseases – IBD) vagy éppen irritábilis bél szindróma (irritable bowel syndrome - IBS) állhat a háttérben. Sőt, mindezeken felül más betegségek, akár étel allergia vagy intolerancia is az IBS-szerű betegségek jellemzője lehet, hiszen a tünetek legnagyobbrészt átfednek (1). olvass tovább...

• írta Feketéné Simon Dóra, MSc, PhD

Félreértések és mítoszok a diabéteszben

A diabétesz hatásos kezelése létfontosságú a magas glükózsszint által kiváltott komplikációk megelőzése szempontjából, ezért kiemelt cél, hogy felismerjük azon cukorbetegeket, akik nem állnak kezelés alatt. Sok körülmény könnyitheti meg, hogy hol keressük a diagnosztizálatlan cukorbetegeket: a nem, a dohányzás, a magas vérnyomás, a családi háttér és a testmozgás alacsony szintje mind mutatnak összefüggést a cukorbetegség kialakulásával, illetve a detektálatlan a diabétesz olyan speciális patológiás miliőt hoz létre a testben, amely nagyon megkönnyíti az érrendszeri betegségek kialakulását, így könnyen lehet, hogy először azok kerülnek előtérbe (1, 3-4). Az igazán rejtett ellenségei azonban a sikeres diabétesz-menedzsmentnek a félreértések. olvass tovább...

• írta Feketéné Simon Dóra, MSc, PhD

A cukorbetegség terápiás lehetőségei

Az 1-es és 2-es típusú diabéteszben szenvedők körében a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri, CVD) megbetegedések vezető szerepet töltenek be a halálozási statisztikákban (1-2). Ezáltal azok a hatóanyagok, amelyek csökkenthetik a CVD-k kockázatát és következményeit mind potenciálisan befolyásolhatják a cukorbetegség kialakulását és annak káros hatásait.
olvass tovább...

• írta Feketéné Simon Dóra, MSc, PhD

A cukorbetegség (Diabetes Mellitus) típusai és diagnózisa

A cukorbetegség az egyik leggyakrabban előforduló krónikus betegség, amelynek alapvetően két legismertebb típusa az 1-es és 2-es típusú diabétesz. Ezen kívül létezik autoimmun eredetű és terhességi diabétesz is. Az Egyesült Államokban a 2-es típusú cukorbetegség képezi az esetek 90-95%-át, az 1-es típus csupán 5-10%-ért felelős. A magas vérnyomással és vérzsír értékekkel küzdő pácienseket a legújabb ajánlások alapján szükséges lenne szűrni cukorbetegségre is (1).
olvass tovább...

• írta Feketéné Simon Dóra, MSc, PhD

Idegi eredetű fájdalmak, azok vizsgálati és kezelési lehetőségei

Neuropátiának nevezzük azt az állapotot, amely befolyásolja a perifériás vagy akár a központi idegrendszer normál működését (1) A tünetek meglehetősen szerteágazóak lehetnek. A testünkben az idegek felelősek a szervezetünk összehangolt működéséért, lehetővé teszik bizonyos műveletsorok végrehajtását, az érzelmeink kifejezését, vagy éppen a légzést.
olvass tovább...

• írta Feketéné Simon Dóra, MSc, PhD

Mit tehet egy férfi az egészségéért?

A korábbi írásunkban a prosztatarák klinikai alapjairól volt szó, ám most lépjünk hátrébb egyet és nézzük meg az átfogóbb képet. Akármilyen furcsán is hangzik, van logikus magyarázata az életmódváltásnak, amely a tipikusan férfiakat sújtó betegségekre lehet előnyös hatással. Emellett nem a prosztatakarcinóma jelenti az egyetlen veszélyt a férfiak egészségére, és ha arra fogad, hogy a nők soha nem betegedhetnek meg prosztatarákban, mivel eleve nincs is prosztatájuk, akkor nem nyert.
olvass tovább...

• írta Molnár Benedek, MSc

Melyik veszélyesebb a férfiakra: a makacsság vagy a prosztatarák?

A Nemzetközi Férfi Egészség Hete (International Men’s Health Week) 2020-ban június 15. és 20. közé esik, és ennek kapcsán szeretnénk pár gondolatot megosztani. Annak ellenére, hogy a férfiak nagytöbbsége vonakodik elmenni prosztatarákszűrésre a rettegett rektális digitális vizsgálat miatt olyannyira, hogy ilyesmiről beszélni sem szeretnek, egyre fontosabb, hogy megbarátkozzanak ezzel a kellemetlen gondolattal, nem csak azért mert a világon ez a második leggyakoribb rákdiagnózis a férfiaknál és az ötödik leggyakoribb halálok, hanem mert ez a betegség szorosan összefüggésben van az öregedéssel, következésképp egyre nagyobb terhet ró a fejlett országokra (1).
olvass tovább...

• írta Molnár Benedek, MSc

Sugárdózisok az egészségügyi ellátásban – mikortól vagyok veszélyben?

A sugárbetegség maga a borzalom, a rák pedig a legfélelmetesebb – és egyben a második leggyakoribb – halálok, és évtizedek óta tudjuk, hogy mindkettőt okozhatja ionizáló sugárzás. Akkor hogy lehet, hogy olyan sikeresen alkalmazzuk ezeket a sugarakat orvosi képalkotásban, sőt, rákkezelésként is? Nos, az ördög – vagy ebben az esetben az angyal – a részletekben rejlik. Velünk most világos képet kap a biztonságos dózisokról, és megbecsülheti a saját kockázatait.
read more...

• írta Zsákai Lilian, MSc

Tikkelés gyermekkorban és serdülőkorban - hogyan ismerhető fel, mi a tic?

Mindenki hallott már a Tourette-szindrómáról, és többnyire tudni is véli, mi az: furcsa emberek marha hangosan és kontrollálhtatatlanul káromkodnak normális helyzetekben. Nos, a tikkeléssel járó rendelleneseggégek leírása az esetek döntő többségében nem is állhatna ennél távolabb a valóságtól. Mivel 162-ből egy gyermek érintett, és az esetek nagy részéről valószínűleg nem is tudunk, időszerűnek találtuk összeszedni, mit kell tudni erről a rendellenességről.
read more...

• írta Zsákai Lilian, MSc

Kórházi fertőzések – az irányelvek és a valóság

Nem kell messzire mennie egy jó sci-fi olvasásához - a nozokomiális fertőzések megelőzésére szolgáló nyilvános nemzetközi ajánlások mindenki számára élvezetes olvasmányul szolgálhatnak, akik kedvelik az utópia műfaját (1,2). Ebben a cikkben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (Healthcare-Associated Infections, röviden HAI) világába szeretnénk szakszerű betekintést nyújtani.
read more...

• írta Zsákai Lilian, MSc

Meddőségi vizsgálatok a gyakorlatban – az okok felderítése

Ahogy telnek a hónapok, sok pár életébe besoson egy bizonyos egyre kellemetlenebb, bizonytalan szorongó érzés, amely idővel a legnagyobb félelemmé nőheti ki magát azok számára, akik igazán szeretnének közös gyermeket. A meddőség réme ilyenkor egyre realisztukusabbá válik, és akár olyan mértékűvé is dagadhat, hogy a rettegés maga is egy lesz a fogamzást gátló okok közül. A jó hírünk az, ogy ha az okok mielőbbi federítését választjuk a félelem nevelgetése helyett, akkor a legtöbbször
olvass tovább...

• írta Zsákai Lilian, MSc

A fejfájás típusai, okai, diagnózisa és kezelése

Sajnos kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy még sosem fájt a fejük, de mindenképpen jó hír, hogy bár a neurológiai kórkép rendkívül szerteágazó és összetett, a fejfájás a legtöbb esetben kezelhető. Az alábbiakban szeretnénk egy kis áttekintést adni magáról a fejfájásról, illetve néhány tippet, hogy mit érdemes csinálni, ha rossz napokon megy keresztül. Végtére is 50% az esélye bárkinek a világon, hogy bármelyik évben legalább egyszer megfájdul a feje, sőt, ha 18–65 év közötti, akkor ennek a valószínűsége 75%-ra is ugorhat (1).
olvass tovább...

• írta Molnár Benedek, MSc

Candida – mi is ez és mit kell (vagy épp mit nem) tennünk?

A Candida rendszertanilag egy élesztőgomba-nemzetség, ami azt jelenti, hogy ebbe a körben több mint 20 faj található, amelyek közülük néhány a testünkön vagy a testünkben él. A rejtélyes Candida fertőzés körüli félreértések többnyire két fő okra vezethetőek vissza: 1) a Candida gomba természetes körülmények közt is velünk él, tehát szó szerint véve mindannyian fertőzöttek vagyunk 2) a fertőzés tünetei és következményei a szó szerinti semmitől a halálig terjedhetnek, attól függően, hogy pontosan hol és milyen mennyiségben van jelen a testben a gomba. Gondoljuk végig most együtt, hogy a tüneteket tekinve mi okozza ezt a hatalmas különbséget!
olvass tovább...

• írta Zsákai Lilian, MSc

Időskori demencia – diagnózis és terápia

A várható élettartam növekedésével a szenior korúak számának és arányának növekedését figyelhetjük meg (3). Ezáltal azoban új kihívásokkal is szembesülnünk kell: az időskori demencia vezető diagnózissá vált a neuronális eredetű betegségek között. Mintegy 36 millió ember érintett világszerte és ez a szám 2030-ra várhatóan eléri a 60 milliót (2). Az időskori demencia egy kiterjedt, központi idegrendszert érintő betegség, amely a mindennapi életet megnehezítő kognitív, érzelmi és viselkedésbeli eltérésekkel jellemezhető.
olvass tovább...

• by Dóra Dr. Feketéné Dr. Simon

Időjárási vagy frontérzékenység – városi legenda, vagy egészségügyi állapot?

Az európai kultúrában az időjárás a legkedveltebb köznapi témák közé tartozik, és valljuk be: általában ezek a beszélgetések jellemzően messze túlmutatnak környezetünk szakszerű, objektív leírásán - előbb-utóbb ugyanis elkezdünk beszélni az időjárásnak a mentális és fizikai állapotunkra gyakorolt ​​hatásáról, gyakran az egyedi időjárási érzékenységünket boncolgatva. De milyen komoly is ez a hatás valójában? Szigorúan tudományos adatok alapján megpróbáltunk utánajárni.
olvass tovább...

• by Lilian Zsakai, MSc

Szexuális úton terjedő fertőzések - mikor tanácsos teszteltetni?

A szexuális úton terjedő betegségek - vagy az angol után röviden STD-k – nem tartoznak a bármikor könnyen bedobható társalgási témák közé. Így annak ellenére, hogy egyre felvilágosulatabban és tudatosabban kezeljük ezt a kérdést, még mindig meglepő lehet, hogy például hány érintett marad a fertőzést követően teljesen tünetmentes, és hogy hogyan lehet STD-nk anélkül, hogy valójában bárkivel is szexuális életet éltünk volna. Most mindezt megtudhatja, mint ahogy azt is, hogy naprakész, egészségtudatos emberként hogyan érdemes kezelnünk a nemi fertőzések kérdését. (1)
olvass tovább...

• by Lilian Zsakai, MSc

Állami és magánegészségügy - KÉRDŐÍV EREDMÉNYEK

Gondolta volna, hogy csaknem kétszer annyian mennek magánúton szülész-nőgyógyászhoz, mint az állami szakrendelésre? Mi lehet az oka annak, hogy ha sebészetről vagy fül-orr-gégészetről van szó, szinte mindig az államit választjuk? Vajon reális, hogy a mindössze 13%-unk gondolja úgy, hogy az állami egészségügyön belül minden diagnosztika mindig időben a rendelkezésére állt? Köszönjük a tanulságos eredményeket minden kitöltőnek – elemzés következik, a végén extra hasznos infóval.
olvass tovább...

• by Lilian Zsakai, MSc