Covid vakcinák és mellékhatásaik – melyiknél mire számíthatunk és hogyan enyhíthetünk rajta? 2. rész

adjuváns, antitest, biztonságosság, DNS, immunitás, mellékhatás, mRNS, mutáns, nyájimmunitás, vakcina

A koronavírus-vakcinákról szóló többrészes írásunkat most az oltások mellékhatásaival, illetve az arra adott reakciókkal folytatjuk. Szinte mindenkinél előfordul oltási reakció, ez teljesen természetes, sőt, innen is (!) látszik, hogy dolgozik az immunrendszer. Ez persze nem azt jelenti, hogy akinek semmilyen tünete nincs az oltást követően, az nem védett, sőt, egyesek szerint az oltás mellékhatása valójában az immunrendszer túlzott reakciója (1). Az alábbiakban végigvesszük, hogy mik a leggyakoribb tünetek, illetve, hogy mikor kell orvoshoz fordulni. Végül arról is szót ejtünk, hogy hogyan érdemes kezelni a mellékhatásokat.

Sokat beszélünk arról, hogy a Covid vakcinák egy relatíve új fejlesztések, de tisztázzunk valamit: igaz, hogy ilyen „töltelékkel”, azaz a Covid mRNS/DNS-sel vagy elölt Coviddal még csak fél-egy éve léteznek, de azok a hordozók, amelyekbe belerakták őket, azok a százéves (elölt vírus) mellett 10 éves (adenovírus vektor), illetve kb. 3 éves (mRNS vektor) technológiák. Azaz igaz, hogy a „Covid-töltelékes” vakcinákkal kapcsolatban hosszú távú adatok nem állnak rendelkezésünkre, de egyrészt a technológiák már sok egyéb „töltelékkel” tesztelve lettek a Covid-vakcinák előtt is, másrészt egyik vakcina sem tartalmaz élő vírust, így azért tehetőek predikciók arra nézvést, hogy beoltás után okoznak-e súlyos gondot a szervezetben, vagy sem (2). Mivel a vakcina dolga, hogy kölcsönhatásba lépjen az immunrendszerrel, emiatt enyhe mellékhatások viszont kifejezetten gyakran jelentkeznek a beoltottaknál, amelyek legkésőbb néhány nap alatt maguktól elmúlnak. A leggyakoribbak a következők (2,3,4):

  • fájdalom, duzzanat, bőrpír az injekció helyén
  • láz, hidegrázás
  • fejfájás, izomfájdalom
  • fáradtság, levertség
  • hányinger, hasmenés

Ezek a tünetek teljesen természetesek, nem igényelnek orvosi ellátást, bőven elég, ha csak hazamegy az ember és kipiheni őket. Ha úgy érzi, nyugodtan tehet borogatást az injekció helyére, és a megszúrt kar nem megerőltető mozgatása is segít elmulasztani a helyi reakciót (2). A szisztémás (egész szervezetet érintő) tüneteket, mint például a lázat pedig hasonlóképp érdemes kezelni, mint egy egyszerű influenzát: igyunk sok folyadékot, pihenjük ágyban, vagy öltözzünk lazán (2). Mivel mindenki kicsit más mértékben hajlamos a lázra, ezzel kapcsolatban az adhat zsinórmértéket, ha visszagondolunk, jellemzően mekkora és mennyi ideig tartó lázunk volt influenza vagy egyéb vírusos fertőzés esetén. Ha annál lényegesen magasabb, vagy hosszabban tartó a Covid-vakcina utáni láz, akkor érdemes orvoshoz fordulni, de ha nem, akkor nem kell megijedni. Láz esetén 38 Celsius fok fölött érdemes legfeljebb lázcsillapítót bevenni, de mivel az oltással alapvetően az immunrendszerünk felpiszkálása volt a cél, így az alatt kontraproduktív lehet. A legtöbb oltásból két dózis szükséges, és sokan beszámolták már arról, hogy a második adag után súlyosabbak ezek a tünetek, de emiatt sem kell aggódni, az első oltáshoz hasonlóképp járjunk el.

Fontos megjegyezni, hogy előfordulhatnak súlyos mellékhatások is, amelyek már orvosi beavatkozást igényelnek, ezek viszont nem az oltás hatóanyagára, azaz „töltelékére” adott reakciók, hanem allergiás tünetek a vakcina egyéb összetevőire (pl. a lipid nanorészecske komponenseire), és szerencsére nagyon ritkák. Az allergiás reakciók súlyosságtól függetlenül pár percen belül jelentkeznek, ezért érdemes az injekció után negyedórát várni az oltóponton (3,4). Ha nem történt allergiás reakció, akkor nagyon valószínűtlen, hogy súlyos tünet alakul ki később, ám ha az injekció helyén a fájdalom vagy a vörösség 24 óra után rosszabbodik, vagy a fent felsorolt gyakori mellékhatások nem múlnak egy hét múlva sem, akkor telefonáljunk a háziorvosnak (2).

A rendkívül ritkán előforduló, sürgősségi ellátást igénylő mélyvénás trombózis egyértelmű jelei a különböznek aszerint, hogy hol található a vérrög. Helyben maradt vérrög esetén a jelek: erős, aszimmetrikus végtag-dagadás (jellemzően az érintett láb jól láthatóan nagyobb, mint a másik), erős fájdalom, kékes-lilás elszíneződés. Tüdőbe jutott vérrög esetén mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás érzet, köhögés, esetleg vérköpés, légszomj és megemelkedett nyugalmi pulzus jellemző (9). Fontos tudni, hogy nagyon sokan fordultak oltást követően a sürgősségi ellátáshoz úgy, hogy nem volt a szervezetükben vérrög, ezért a fent leírt jelekre figyeljünk leginkább!

Érthető, hogy ijesztőnek tűnnek a mellékhatások, de a kockázatok messzemenőkig alulmúlják a vírus okozta egészségkárosodást, és bár további kutatásokra van szükség, egyre világosabb, hogy a vírus hosszú távon nyomot hagy a szervezetben, és nem csak a tüdőt károsítja, hanem több más szervet is (pl. szív, agy stb.) (5,6). Bizonyára hallottunk már az agyi trombózis veszélyéről, de mindmáig nem sikerült igazolni, hogy ezek az esetek a vakcinához köthetők-e, vagy anélkül is bekövetkeztek volna (7). Ehhez képest a világszerte többszázmillió beadott vakcina után nagyon kevés beoltott ember került kórházba Coviddal, és közülük még kevesebben voltak, akik két héttel az első oltás után betegedtek meg, azaz amíg az oltás ki nem fejtette hatását, és ez még mindig csak az első dózis volt (8).


Referenciák:

  1. theconversation.com – Miért nem baj, ha nem tapasztalunk mellékhatást?
  2. WHO – Covid-19 vakcinák mellékhatásai
  3. cdc.gov – Covid-19 vakcinák mellékhatásai
  4. nhs.uk –Covid-19 vakcinák
  5. Mayoclinic – A Covid-19 hosszú távú hatásai
  6. Long-term Health Consequences of COVID-19. JAMA. 2020
  7. Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – AstraZeneca vakcina lehetséges összefüggése a vérrögképződéssel
  8. bmj.com – A beoltott emberek nagy része az immunitás kialakulása előtt került kórházba
  9. Egészségkalauz: Trombózis: ez a 7 tünet vérrögöt jelez

Molnár Benedek, MSc
Tudományos szakfordítói képesítés a Szegedi Tudományegyetemen | Neurobiológus diploma a Szegedi Tudományegyetemen | PhD tanulmányok az idegtudomány területén a Szegedi Tudományegyetemen | Gazdaságinformatikus tanulmányok a Budapesti Gazdasági Egyetem keretein belül

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük