Mitől nő a vérnyomás és miért baj, ha magas?

A vérnyomás rengeteg okból kifolyólag megnövekedhet, ám ezek közül sok nem más mint egy természetes reakció a környezeti hatásokra, ill. hogy az egészséges szervezetünk törekszik az egyensúlyának megőrzésére. Viszont, amikor bármilyen okból kifolyólag tartóssá válik a megemelkedett vérnyomás, az már egy komoly betegség, amelyet nem szabad félvállról vennünk. Nem véletlenül hívják a magasvérnyomás-betegséget (hipertóniát) „csendes gyilkosnak”. Sokáig tünetmentes marad, majd amikor már észleljük a tüneteket, az már valószínűleg egy súlyos következménye a betegségnek (1). Járjuk hát körbe ezt a fontos témát, mert rendkívül gyakori a fejlett világban, ami alól kis hazánk sem kivétel. A magyar felnőttek kb. 40%-a ebben a betegségben szenved, és a társadalom elöregedésével pedig csak romlani fog ez az arány (2).

A vérnyomás emelkedése normális esetben csak a passzív következménye az erőteljesebb szívverésnek: arra szolgál, hogy a szervezet testmozgáskor, fizikai munka végzésekor, az izmok számára elegendő vért (és főként oxigént) biztosítson (3). Az szintén normális, ha stresszes helyzetben megemelkedik a vérnyomásunk: ez evolúciós örökségünk, amely felkészít minket arra, hogy harcolnunk, vagy menekülnünk kell az életben maradáshoz. Mindkét esetben az izmokra lesz szükségünk, és ilyenkor az ún. szimpatikus idegrendszer aktiválódik, amely erre felkészíti keringési rendszerünket. (4). Ezeken kívül még számos egyéb ok miatt ingadozhat napközben a vérnyomásunk, a gond ott kezdődik, ha az emelkedett vérnyomás állandósul.

Mindemellett megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos hipertóniát. Az utóbbi esetben egy másik krónikus betegség váltja ki a magas vérnyomást. Ha a kiváltó okot kezelik, általában vissza is áll a normálisra a vérnyomás. Az előbbi esetben a hipertónia maga a kezelendő betegség, nem pedig valami másnak a szövődménye (5).

Mi az, hogy állandósult, és mi a túl sok? Egyáltalán hogyan mérjünk, és mit jelentenek a számok?

A vérnyomást általában felfújható mandzsettás vérnyomásmérővel, higanymilliméterben mérik (Hgmm) az egyik karon. Két számból tevődik össze, amelyeket perjellel választunk el (ennek ellenére nem egy arányszámról van szó, hanem két külön értékről). Az első (magasabb) érték az ún. szisztolés érték (optimális esetben 120 Hgmm alatti), amely a szívösszehúzódáskor az érfalakra kifejtett erőt jelenti. A második érték a diasztolés érték (legjobb esetben 80 Hgmm alatti), amely szintén az érfalakra kifejtett nyomást jelzi, de a két szívdobbanás között (1,5,6). Nyugalmi állapotban ezek a tankönyvi értékek, de még 130/85 Hgmm körül is elfogadható a vérnyomásunk. A kóros vérnyomás 140/90 Hgmm felett kezdődik, ám a diagnózishoz nem elegendő egy mérés. Egyrészt a nap során ingadoznak az értékek, másrészt maga a rendelői környezet, és az orvos jelenléte is megemelheti a vérnyomást. Éppen ezért az orvosunk akár arra is megkérhet, hogy otthon többször mérje meg magának a vérnyomását, és jegyezze fel a méréseket, illetve létezik olyan eszköz is (ez az ABPM), mely a nap 24 óráján keresztül, meghatározott időközönként automatikusan megméri és feljegyzi vérnyomásunk (5).

A magasvérnyomás-betegségnek számos kockázati tényezője lehet, a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat, amely hozzájárul a kialakulásához (1,5,6):

Dolgok, amelyekről nem tehetünk:

    • Életkor
    • Genetika

Dolgok, amelyekről tehetünk:

    • Túlsúly, főleg a hasi elhízás (férfiakra jellemző)
    • Túlzott sófogyasztás
    • Túlzott alkoholfogyasztás
    • Cigarettázás
    • Túlzott koffeinfogyasztás
    • Mozgásszegény életmód

A stressz szintén rizikófaktor. Erről ugye vagy tehetünk, vagy nem, viszont az bizonyos, hogy összefüggésben van a hipertónia kialakulásával. Az oksági viszonynem tisztázott, de úgy tűnik az számít a legjobban, hogy az ember hogyan vezeti le a feszültséget (1,5). Ha például evéssel, alkoholizálással, vagy dohányzással, akkor már vissza is tértünk az eredeti listánkhoz.

A vérnyomásunkra azért is érdemes vigyázni, mert az erek tartós terhelése akár halálos kimenetelű szövődményeket is eredményezhetnek. A legsúlyosabbak az agyvérzés (haemorrhagiás stroke), aneurizmák, a szívroham (myocardialis infarctus), a szívelégtelenség, a veseelégtelenség, vagy a vaszkuláris demencia (1,5,6). Amikor ezeket a szövődményeket észleljük, már régen nagy a baj: a szervekben lévő erek már évtizedekkel korábban elkezdtek károsodni, és a folyamat egészében már nem visszafordítható. Az pedig szintén könnyen belátható, hogy mivel az érhálózat a testünk minden apró szegletét bejárja, ezért a károsodásának következménye végeláthatatlan mennyiségű formában jelentkezhet. Mivel ezek az elváltozások nem látványosak, így sokáig „lappang” bennünk a folyamat. Épp emiatt rendkívül hasznos lehet, ha eljárunk szűrővizsgálatra, vagy otthonunkban rendszeresen mérjük magunk és/vagy szeretteink vérnyomását. 40 év felett javasolható az ABPM és a terheléses EKG elvégzése, de szóba jöhet még szív-, hasi- vagy nyaki ultrahang és egyéb képalkotó vizsgálatok is (2).

A magasvérnyomás-betegségnél tehát sosem lehetünk elég óvatosak, minél többször mérjük a vérnyomásunkat annál biztosabb, és ezt nem lehet elég korán elkezdeni, sajnos az energiaitalok elterjedésével a fiatalok körében is egyre gyakoribb, hogy tartósan magas vérnyomást mérhetünk (7). Viszont ne keseredjünk el! Életmódváltással, rendszeres testmozgással akár 5-10 Hgmm-t is csökkenthetünk a vérnyomásunkon, ami felér egy gyógyszer hatásával (1). A következő cikkünkben pedig ismertetünk néhány természetes vérnyomáscsökkentőt!

Keressen bátran ABPM vizsgálatokat orvosi magánszolgáltatás keresőnkben!