Félreértések és mítoszok a diabéteszben

• Orvosi, Diabétesz
• 0 Komment
• 2020 Július 3

A diabétesz hatásos kezelése létfontosságú a magas glükózsszint által kiváltott komplikációk megelőzése szempontjából, ezért kiemelt cél, hogy felismerjük azon cukorbetegeket, akik nem állnak kezelés alatt. Sok körülmény könnyitheti meg, hogy hol keressük a diagnosztizálatlan cukorbetegeket: a nem, a dohányzás, a magas vérnyomás, a családi háttér és a testmozgás alacsony szintje mind mutatnak összefüggést a cukorbetegség kialakulásával, illetve a detektálatlan a diabétesz olyan speciális patológiás miliőt hoz létre a testben, amely nagyon megkönnyíti az érrendszeri betegségek kialakulását, így könnyen lehet, hogy először azok kerülnek előtérbe (1, 3-4). Az igazán rejtett ellenségei azonban a sikeres diabétesz-menedzsmentnek a félreértések.

Az orvos felkeresésének és így a diagnózisnak is komoly gátját képezik azok a félreértések, bagatellizálások és alaptalan hiedelmek, amelyek újra és újra felbukkannak a betegség körül. Ezeket eloszlatására teszünk itt kísérletet.

A leggyakoribb félreértések a következők (3):

"A diabétesz nem is olyan komoly dolog" A valóságban a cukorbetegség több halálesetet okoz, mint a mellrák és a HIV/AIDS együttvéve! Mégis: számos kettes típusú diabéteszben (ami a leggyakoribb fajta) érintett személy akár évekig szenved kezeletlenül – többek közt azért, mert más okokkal magyarázza a szimptómákat. Tehát ha nagyon gyakran kell éjjel vécére járni, sokszor tapasztal extrém szomjúságot, extrém fáradtságot, homályos látást, vagy állandóan megfertőződik valamivel, mindenképpen igényeljen orvosánál - lehetőleg többindikátoros, többpontos - diabétesz tesztet (5)!

“A túlsúly diabéteszt okoz.” Pusztán az, hogy valaki hízást tapasztal, még semmiképp nem jelenti azt, hogy diabétesze lesz. A 25 feletti testömeg-index (BMI) csak egy a számtalan rizikófaktor közül, és számos túlsúlyos személy soha nem válik cukorbeteggé (5). Sőt: a cukorbetegek 20%-a normális, vagy annál alacsonyabb testsúllyal rendelkezik (6).

“A kezelés elhagyható az első pár hónapot követőpen, mikor a betegség kontroll alá került.” Teljes valótlanság. A cukorbetegség egy progresszív betegség, és idővel valószínűleg akkor is szükség lesz gyógyszeres kezelésre, ha egyébiránt mindent megtesz az ember, hogy egészségesen éljen.

"Az életmód nincs hatással a betegség lefolyására." Az étkezési és sportolási szokások nagyban befolyásolják a glikémiás index egyensúlyban, kontroll alatt tartását.

“Az inzulin meggyógyítja a diabéteszt.” Az inzulin egy klasszikus tüneti kezelés – azért van rá szükség, mert a saját beta-sejtek többé már nem termelik. Erre nem taníthatóak meg újra, a képességvesztés végleges.

“Ha szedem a gyógyszert, azt eszem, amit akarok” A diétának kiemelt szerepe van a cukorbetegség menedzsmentjében: a vércukor szintje mindig kontroll alatt kell legyen, így szakember által ajánlott étkezési tervhez kell igazodni akkor is, ha szedjük a gyógyszert.

“Minden szénhidrátot száműzni kell az étrendből” A cukorbeteg fogyaszthat minden típusú szénhidrátot, akár cukrot is, csak a számára megfelelő arányban mennyiségben (6) – ami bizony jelentősen eltér egy normál diéta arányaitól.

Mint láthatjuk, sajnos a cukorbetegséggel élők sokszor annak ellenére rendelkeznek káros, a betegség krónikus természetét figyelmen kívül hagyó miszkoncepciókkal, hogy betegségük régóta járóbeteg-kezelés alatt áll (7). Az sem egyedi, hogy a betegeknek irreális elvárásai vannak a kezelés irányában – összesen egyharmaduk gondolja azt, hogy az orvosuk dolga kigyógyítani őket a cukorbetegségből. A teljes gyógyulás nem lehetséges, mert a diabétesz egy meglehetősen összetett betegség, amelynek kezelése több factor monitorozását, rengeteg rizikótényező figyelembe vételét és sokszor többféle gyógyszerezést is igényel (7). Mindemellett sokszor a betegek nem is tudnak az A1C szint vizsgálatokról.

Ami a legfontosabb: a kezelőorvos rendszeres látogatása mellett fordítsunk figyelmet a részletekre: a diétára, a mozgásra és egyéb életvezetési döntésekre!