Mi az a „hosszú COVID” és oda kell-e rá figyelnünk?

Egyre több adat kerül napvilágra a Sars-CoV-2 vírus által okozott fertőzés, azaz a COVID-19 betegség hosszú távú hatásairól, illetve arról, hogy egyes betegeknél a szokásos 1-2 hetes betegséglefolyásnál jóval tovább tartanak a tünetek, akár 12 hétnél tovább is. Ezt a kóros állapotot nevezték el hosszú-COVID-nak vagy Poszt-COVID-szindrómának. Egyelőre a klinikusok és a kutatók nem biztosak benne, hogy egy betegségről van-e szó vagy többről, de a gyűjtőfogalomként használatos kifejezésről tudjuk, hogy több szervet is érint, többek közt a szívet, a tüdőt vagy akár az agyat (1). Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Jelenleg két szakaszt különítünk el: a posztakut COVID-19 szakaszt, amely a fertőzés kezdetétől fogva 3–12 hétig húzódik, illetve a krónikus szakaszt, amely esetben a tünetek 12 héten túl is folyamatosan fennállnak (1). Az eddigi adatok szerint körülbelül a fertőzöttek 10-20%-ánál alakul ki ez a szindróma, de a pontosabb becslések még váratnak magukra, mert nehéz megítélni, hogy pontosan hány fertőzött volt eredetileg, hiszen sajnos a hosszú-COVID olyan betegeknél is előfordulhat, akiket vagy nem teszteltek le soha, vagy csak enyhe tüneteik voltak a fertőzéskor (2). Az is kiderült az eddigi tanulmányokból, hogy a nőknél, idősebb felnőtteknél és a magasabb testtömeg-indexű embereknél gyakoribb a szindróma előfordulása, és nem kíméli a fiatalabb korosztályt sem (2, 3).

Mint említettük, a szindróma több szervet is károsíthat, emiatt a tünetek sokrétűek lehetnek, amelyek közül a leggyakoribbak az alábbiak:

• krónikus fáradtság
• mellkasi fájdalom
• légzési nehézség
• szívizomgyulladás
• fejfájás
• feledékenység
• depresszió
• szaglásvesztés
• visszatérő láz
• fülzúgás

Természetesen minden ember másként reagál a fertőzésre, a genetikai hátterünk, ill. az ebből következő immunrendszerbeli különbségeink nagy szerepet játszhatnak a betegség lefolyásában (4), ám általánosan elmondható, hogy ha hetek óta tartanak a COVID tünetei, magunktól is sokat tehetünk az egészségünk érdekében: pihenjünk sokat, vegyünk vissza kb. 10%-ot a napi teendőinkből, esetleg vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat szedhetünk. Még általánosabban, könnyítsük a szervezetünk terhelését a következőkkel: étkezzünk egészségesen, ragaszkodjunk a minőségi alváshoz, csökkentsük a koffein és az alkohol fogyasztását, a dohányzást pedig végképp kerüljük (1).

Ha a fertőzésből való felépülés után még vannak tünetei a fent említett listából, akkor érdemes lehet felkeresni a háziorvosát, netalán szakorvost is. Ilyen esetben az alábbi vizsgálatok ajánlottak (6):

• Vérvétel
• Mellkas CT
• Légzésfunkciós vizsgálat (spirometria)
• Pulmonológiai, kardiológiai vagy neurológiai szakorvosi vizit

Ezeken túl további vizsgálatokra lehet szükség, ha valamilyen kóros elváltozást fedeznek fel:

• Testpletizmográfiai vizsgálat
• Diffúziós kapacitásmérés
• Kardiovaszkuláris kivizsgálás
• Neurológiai kivizsgálás
• Mentálhigiénés terápia

Amennyiben nem tudja kihez forduljon a fent említett vizsgálatok kapcsán, próbálja ki bátran a Targenta szolgáltatáskeresőjét, és találja meg a leginkább Önhöz illő magánszolgáltatót.

---

Referenciák:

1. deliklinika.hu
2. Brit Statisztikai Hivatal
3. openaccessgovernment.org
4. medicalonline.hu – Genetika a hosszú Covid hátterében
5. medicalonline.hu – WHO: nagyobb figyelmet érdemel a „hosszú Covid”
6. tudokozpont.hu