A dohányzás nem csak rákot okoz

Napjainkban az egyik fő halálozási ok világszerte, de főleg az elöregedő társadalmakban nem más, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, azaz a COPD (az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease rövidítése). Ezt a visszafordíthatatlan kórképet 85-90%-ban a dohányzás okozza, ám nem csak az aktív cigarettázás, szivarozás, pipázás tartozik ide, hanem a hosszan tartó passzív dohányzás is (1). Természetesen egyéb módon is kerülhetnek méreganyagok a tüdőnkbe, gondoljunk a városi szmogra vagy a munkahelyen belélegzett vegyi anyagokra. Az írásból megtudhatjuk, hogy mi is az a COPD, és az orvos hogyan diagnosztizálja.

Mivel jár a COPD?

A legfőbb tünetei a légszomj, a tartós köpetdús köhögés és az egyre gyakoribbá váló légúti fertőzések. Ha betegség már előrehaladottabb állapotban van, akkor előfordulhat fáradtság, mellkasi fájdalom és alsó végtagi vízgyülem (ödéma) (2). A gond itt is az, hogy a betegség lassan, alattomosan alakul ki, és az ember csak akkor fordul orvoshoz, amikor azt veszi észre, hogy a légzése érdes, mérsékelt testmozgáskor is zihál, vagy esetleg már éjszakánként is felkel, mert nem kap elég levegőt. A tünetek hátterében két fő kórfolyamat áll: a krónikus (hosszan tartó) hörgőgyulladás (bronhitisz), és a tüdőtágulat (emfizéma). Az előbbi során a tüdő légcsövei folyamatosan be van gyulladva, így a nyálkahártyán sűrű váladék termelődik, amely nem is tud távozni, mert az ott lévő csillók is megbénulnak. Ezek miatt egyre szűkül a hörgő, nő a légárammal szembeni ellenállás, erre utal az obstruktív („elzáródó”) elnevezés. A másik tünetcsoport pedig abban áll, hogy a léghólyagocskák (ahol a gázcsere történik) pusztulnak, majd egybeolvadnak, ezáltal csökken a légzőfelület ráadásul bennreked a levegő, és nem tud kicserélődni (1,3).

Amikor már az orvosnál vagyunk…

A COPD diagnózisához először mindenképpen szükséges tüdőgyógyász (pulmonológus) szakorvosi vizsgálata. Az első kérdése valószínűleg az lesz, hogy mióta dohányzunk, majd a kórtörténet felvétele utána többféle műszeres vizsgálatot is végezhet. A COPD diagnosztikájában a legfontosabb a légzésfunkciós vizsgálat, más néven spirometria. A spirométerrel az orvos megméri, hogy mennyi levegő van a tüdőnkben és milyen gyorsan tudjuk kifújni azt (4). Ezen kívül még sor kerülhet vérvizsgálatra is, amelyben a vashiányra vagy túl magas vörösvértestszámra derülhet fény (2), valamint szóba jöhetnek terheléses vizsgálatok, EKG, pulzoximetria vagy vérgázvizsgálat. Esetenként mellkas röntgen vagy CT vizsgálatot is rendelhet a tüdőgyógyász, hogy lássa, milyen szerkezeti eltéréseket okozott a betegség (1,4).

A pulmonológusnak általában azt is ki kell zárnia, hogy esetleg nem asztmáról van-e szó. Mindkét betegségnél jellemző a zihálás és a légszomj, ám az asztmánál ez rohamokban jelentkezik allergének vagy esetleg pszichikai stressz hatására, míg a COPD-nél azonnal jelentkezik, ha terheljük a szervezetet. Továbbá a COPD visszafordíthatatlan (irreverzibilis) károsodást okoz a tüdőben, sőt egyre romlik annak állapota, és általában 40 éves kor felett diagnosztizálják, míg az asztma általában fiatalkorban súlyosabb és idővel enyhül (1,3).

Mindezek alapján joggal rémülhetünk meg, de meg kell jegyezni, hogy aki nem dohányzik, és nem végez olyan munkát, ahol gyakran belélegezhet mérgező gázokat (pl. hegesztéskor, vagy a vegyiparban), annál nem valószínű, hogy COPD kialakul ki, igaz a városi levegő sem kedvez a prognózisnak. Emellett, ha az orvos meg is állapítja a betegséget, a megfelelő terápiával és életmódváltással hosszú éveket nyerhetünk. Hogy mik ezek pontosan? Ez a következő írásunk témája lesz, amelyben nem csak a kezelési protokollról lesz szó, hanem arról is, hogy milyen gyorsan kezd el gyógyulni a tüdőnk az utolsó cigaretta elszívása után.

Keressen bátran légzésfunkciós vizsgálatokat orvosi magánszolgáltatás keresőnkben!

---

Referenciák:

1. tudokozpont.hu – COPD (krónikus obstriktív tüdőbetegség)
2. NHS.uk – Chronic obstructive pulmonary disease (COPD)
3. Webbeteg: A COPD és tünetei
4. Mayo Clinic: COPD