Napjainkban, ha valaki gasztroenterológushoz fordul, azt többnyire hasmenéssel, puffadással illetve mellkasi fájdalommal járó panaszai miatt teszi. Ezek a tünetek számos betegség jellemzői lehetnek, többek között gasztrointesztinális (gyomor-bél rendszert érintő) rosszindulatú elváltozás, gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel diseases – IBD) vagy éppen irritábilis bél szindróma (irritable bowel syndrome – IBS) állhat a háttérben. Sőt, mindezeken felül más betegségek, akár étel allergia vagy intolerancia is az IBS-szerű betegségek jellemzője lehet, hiszen a tünetek legnagyobbrészt átfednek (1).
Mi is valójában az IBS?
Ez a leggyakrabban diagnosztizált gasztrointesztinális betegség, amely gyakorlatilag valamilyen jellegű, életvitelt befolyásoló bélfunkció zavarral (akár a motilitás megváltozása) jellemezhető, amihez javarészt mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, a mikrobiom, vagy akár a bélrendszer permeabilitásának változása is társulhat (2). Az IBS mindezeken felül enyhe fokú krónikus gyulladással is jár (3-4), amihez a bélfalak áteresztő képességének változása miatt a bélfalakon átjutó élelmiszerből származó komponensek, antigének (az immunrendszert aktiváló, a szervezet számára “idegen” anyagok) is hozzájárulhatnak (4). Maga a betegség általában tüneti kezeléssel, az életvitel és a táplálkozási szokások változtatásával jól “kordában tartható” (5).
No és az IBD?
Az IBD olyan komplex, gyógyíthatatlan betegség, amely folyamatosan rosszabbodó, visszatérő krónikus bélgyulladással jár, ez lehet fekélyes bélbetegség (ulcerative colitis- UC) vagy akár Crohn-betegség is (6). Kiváltó okát nem ismerjük, viszont környezeti tényezők, stressz és nagy valószínűséggel genetikai okok állhatnak a háttérben, ugyanis a közelmúltban számos hajlamosító gént azonosítottak. A tünetek igen szerteágazóak és egyénenként eltérők lehetnek, ezáltal a megfelelő diagnózis, kezelés rendkívül nagy kihívást jelent az orvostudomány számára (8).
Átfedések és diagnosztikus különbségek
Mind epidemiológiai, genetikai, mind pedig immunrendszert érintő és mikrobiológiai (bélflórát érintő) átfedések is jelen vannak a betegségek közt. A kiváltó okoktól eltekintve mindkét esetben jellemzők a bélrendszer gyulladásos elváltozásai (9), viszont az IBD esetében a gyulladás mértéke kifejezettebb. A mellkasi fájdalommal, hasmenéssel, puffadással, laza széklettel járó tünetegyüttes jellemző lehet mindkét esetben, viszont a láz, éjaszakai tünetek, súlycsökkenés, étvágytalanság, hányás, vérszegénység az IBD esetében gyakori. IBD-ben a bél nyálkahártyájának gyulladása tehető felelőssé azért, hogy a bélfalon átjutnak olyan anyagok, amelyek “normális”(11) , fiziológiás esetben “bent maradnak”, generálva ezáltal az IBS-tüneteket (3,11). Az IBS-re jellemző még az emésztési zavar, émelygés, gyomorégés, IBD-ben az ízületek, a szem, a bőr és a máj is érintett lehet (9).
Mindkét betegségben szerephez jut az immun rendszer más-más mértékben, ezáltal a bélrendszer áteresztőképességének megváltozása kulcs szerepet játszhat mind az IBS, mind pedig az IBD patogenezisében (9).
Összefoglalva
Az átlag ember számára az IBD és IBS gyakorlatilag megkülönböztethetetlen. Az IBD egy, a gyomor-bél rendszert érintő autoimmun betegség, ezzel szemben az IBS emésztési problémákból, emésztőszervi érzékenységből fakadó kórkép. IBD esetében a gyulladás gyógyszeresen kezelhető, az IBS terápiája gyakorlatilag életmódbeli és táplálkozási szokásokban történő változtatást jelent (12).
Tehát, ha ilyen, vagy a felsoroltakhoz hasonló tüneteket észlel, ajánlott specialistához fordulni, aki a megfelelő diagnózis felállításával, illetve a kifejezetten az Ön igényeire szabott „kordában tartó” kezeléssel közelebb hozza Önt a megoldáshoz!
Referenciák:
- IBS-like disorders
- Chron’s & Colitis foundation
- The role of inflammation in IBS
- Sensitivity in IBS
- IBD & IBS similarities and differences
- Gut microbiome & IBD
- IBD services in Scotland
- Depression and anxiety in IBD
- Overlap between IBD and IBS
- Prevalence of Symptoms Meeting Criteria for IBS in IBD
- Functional bowel symptoms
- Difference between IBS & IBD
Dr. Feketéné Dr. Simon Dóra (MSc, PhD)
Neurobiológus képesítés a Szegedi Tudományegyetemen | PhD fokozat a neurológiai rendellenességek szakterületén, Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Kémia Tanszék