Neuropátiának nevezzük azt az állapotot, amely befolyásolja a perifériás vagy akár a központi idegrendszer normál működését (1) A tünetek meglehetősen szerteágazóak lehetnek. A testünkben az idegek felelősek a szervezetünk összehangolt működéséért, lehetővé teszik bizonyos műveletsorok végrehajtását, az érzelmeink kifejezését, vagy éppen a légzést.
A betegségnek számos típusa ismert, egyesek a perifériás (perifériás neuropátia), némelyek a központi, vagy éppen az autonóm (autonóm neuropátia) idegrendszert érintik. A neuropátia előfordulási aránya igen magas, a cukorbetegek mintegy 30-50%-a érintett, mivel a tartósan magas vércukorszint az idegeket körülvevő és tápláló ereket, ezáltal az érintett idegeket is károsítja (2)
A neuropátia típusai (3):
- Perifériás Neuropátia: Ez a leggyakoribb forma, a perifériás idegrendszer károsodása jellemzi, amely során érintettek lehetnek a végtagok, vagy akár az ujjak is. A perifériás idegrendszer felelős azért, hogy az agyi folyamatokat, utasításokat a test más részeivel összekösse, végrehajtsa.
- Proximális neuropátia: A második leggyakrabban előforduló formája a betegségnek, itt a csípő, fenék és a combok tájékára jellemző fájdalom gyakori, amely általában egyoldali, de kivetülhet akár mindkét oldalra is.
- Craniális Neuropátia: A 12 agyi ideget érintő elváltozás. Az agyi idegek azok az idegek, amelyek az agy területéről kilépve felelősek pl.: az arc izmainak mozgásáért.
- Autonóm neuropátia: Az autonóm idegrendszer felelős az akaratlan működések végrehajtásáért, mint pl.: emésztés, keringés vagy éppen a szívműködés. Károsodása a diabetikus polineuropátia (DPN) leggyakoribb oka.
- Fokális neuropátia: Ez a legkevésbé gyakori, gyakran nevezik mononeuropátiának is. Egyetlen ideget érint az elváltozás, mint pl.: a csuklót vagy a lábakat beidegző ideget.
Diagnózis
Honnan tudhatjuk, hogy a fájdalom, amit érzünk neuropátia? Jó, ha tudjuk, hogy elsőként, az okok felderítése céljából kérdésekből összeállított tesztek állnak rendelkezésre. Cukorbetegek esetében kiemelkedő szerepe van az alapos, ún. betegágy mellett végzett tesztelésnek (BSE) neuropátia gyanúja esetén. Ezeket érdemes legalább évente elvégezni, ugyanis a diagnózis már gyakran későn történik, amikor már visszafordíthatatlan az idegi károsodás, ilyenkor nagyon gyakori a lábon megjelenő fekélyes elváltozás (4). A teszteket strukturális (biopszia) vagy funkcionális (szenzoros teszt, neurofiziológiai tesztek) vizsgálatok követik, amelyek során igazolódhat a betegség.
Fontos leszögeznünk, hogy nem minden neuropátia cukorbetegség következménye, pajzsmirigy- vagy akár autoimmun betegség is állhat a háttérben, ilyenkor van nagyon fontos szerepe többek között a differenciáldiagnózisnak (1)
Terápia
Mivel a neuropátiás esetek legnagyobb számban fennálló cukorbetegség esetén fordulnak elő, így most a DPN terápiás lehetőségeit tárgyaljuk nagyobb részletességgel.
Fontos megjegyeznünk azt is, hogy oki terápia nem létezik, tehát, a betegséget sajnos teljesen visszafordítani nem lehet. Ezáltal kiemelt szerepet kap maga a megelőzés, amely jelen esetben a vércukorszint megfelelő szinten tartását és a rendszeres orvosi kontrollt jelenti (4, 5).
A Duloxetine és pregabalin hatóanyagok azok, amelyeket jelenleg az FDA, az amerikai gyógyszerügynökség elfogad, bár van néhány más hatóanyag is forgalomban (gabapentin és amitriptyline), ezek a mellékhatások miatt nagy óvatossággal alkalmazhatók a tüneti kezelést illetően (4, 5, 6). Néhány egyéb anyag, mint pl.: az opioid vegyületek is hatásosnak bizonyultak, de a kockázatok és a mellékhatások miatt szintén csak korlátozott mértékben alkalmazhatók (5)
A cukorbetegek számának növekedésével várhatóan a neuropátiás panaszok, elváltozások száma is növekedni fog, ezáltal kiemelten fontos szerephez jut a megelőzés.
Tehát, a legfontosabbnak azt tartjuk kihangsúlyozni, hogy a cukorbetegek rendszeresen járjanak vizsgálatokra, konzultáljanak kezelőorvosukkal az optimális vércukorszint megtartása és az esetleges tünetek mielőbbi felismerése érdekében.
Referenciák:
- J Neural Transm (Vienna). 2020; 127(4): 589–624.
- www.medicalnewstoday.com
- www.spinecorrectioncenter.com
- Front Endocrinol (Lausanne). 2019; 10: 929.
- Diabetes Care. 2017 Jan; 40(1):136-154.
- JAMA. 1998 Dec 2; 280(21):1831-6.
- Cochrane Database Syst Rev. 2017 Jun 9; 6():CD007938
Dr. Feketéné Dr. Simon Dóra (MSc, PhD)
Neurobiológus képesítés a Szegedi Tudományegyetemen | PhD fokozat a neurológiai rendellenességek szakterületén, Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Kémia Tanszék