Sugárdózisok az egészségügyi ellátásban – mikortól vagyok veszélyben?

A sugárbetegség maga a borzalom, a rák pedig a legfélelmetesebb – és egyben a második leggyakoribb – halálok, és évtizedek óta tudjuk, hogy mindkettőt okozhatja ionizáló sugárzás. Akkor hogy lehet, hogy olyan sikeresen alkalmazzuk ezeket a sugarakat orvosi képalkotásban, sőt, rákkezelésként is? Nos, az ördög – vagy ebben az esetben az angyal – a részletekben rejlik. Velünk most világos képet kap a biztonságos dózisokról, és megbecsülheti a saját kockázatait.

Először is tudnunk kell, hogy mindannyian állandóan ionizáló sugárzást kapunk az űrből. Az ózonrétegünk és a légkör nagyrészt megment bennünket (egy másik jó ok a globális felmelegedés megakadályozására), de még mindig kapunk egy bizonyos adagot, akár akarjuk, akár nem. Ennek az úgynevezett háttérsugárzásnak az erőssége átlagosan évente 3 mSv (milliSievert), és egy kicsit attól is függ, hogy hol vagyunk pontosan a Földön, illetve, hogy mennyit tartózkodunk bent.

De hogyan károsít az ionizáló sugárzás? Alapvetően a testünkben lévő összes kémiai vegyülettel kölcsönhatásba lép, de a leginkább ártalmas vonása a DNS-mutáló képessége. A röntgen közvetlenül hat a DNS-molekulára azáltal, hogy megváltoztatja benne a bázisok szerkezetét, megbontja a DNS cukor-foszfát gerincét, vagy megzavarja a bázispárokat összekötő hidrogénkötéseket, és ezáltal instabilitást okoz. A legtöbb esetben a testünk kijavítja ezeket a károsodásokat, vagy megölheti az elromlott DNS-sel rendelkező sejtet, de minden károsodásnál van egy nagyon apró esély, hogy valamit elront a „Minőség-ellenőrzési Osztály”, és így lehetővé válik a mutáns DNS-sel rendelkező sejtek számára a szaporodás, amely végül rákhoz vezethet. Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, ha mást nem, ezt mindannyian tudjuk a munkáról, és igaz ez a sejtünk védekezési mechanizmusaira is. Tehát kevesebb a röntgen, kevesebb esély a DNS-mutációk kialakulására (1).

Az orvosi képalkotás során az ionizáló röntgen áthalad a testünkön, és mivel különféle szövettípusaink eltérő áteresztőképességgel bírnak ezen sugárzás ellen, az orvosi személyzet és a tudósok szép és világos képet kaphatnak arról, hogy mi történik a testünkben anélkül, hogy megérintették vagy kinyitották volna. Ezek a leginkább nem invazív módszerek annyira hatalmasak és annyira jótékony hatással vannak a betegek egészségére, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szelídített röntgen még mindig pusztító hatású. De mekkora a fenyegetés? A kockázatok mérése érdekében a következő, nagyon fontos számokat kell tudnunk (2):

  • Az ionizációs sugárzás halálos dózisa 10 000 mSv

  • A csernobili munkásoknál, akik egy hónapon belül meghaltak, a jellemző adag 6000 mSv volt

  • A legalacsonyabb éves dózis, amelynél a rák valószínűségének növekedése bármilyen mértékben nyilvánvaló - 100 mSv

  • A háttér sugárzás, amely testünket természetesen éri, évente 3 mSv

Ha figyelmesen olvastunk, most már készen állunk az egyes orvosi vizsgálati típusok sugárdózisainak áttekintésére és korrekt értelmezésére (3):

  • Végtag (kéz, láb, stb.) röntgen - 0.001 mSv

  • Csontsűrűség vizsgálat (DEXA) - 0.001 mSv

  • Fogászati röntgen - 0.005 mSv

  • Mellkas röntgen - 0.1 mSv

  • Mammográfia - 0.4 mSv

  • Gerinc röntgen - 1.5 mSv

  • Computed Tomography (CT) – Tüdőszűrés - 1.5 mSv

  • Fej CT - 2 mSv

  • Intravénás pyelogram (IVP) - 3 mSv

  • Szív CT Kalciumra - 3 mSv

  • Fej CT, kontraszttal és anélkül - 4 mSv

  • Kolonográfia CT - 6 mSv

  • Báriumos felső emésztőszervi vizsgálat - 6 mSv

  • Gerinc CT - 6 mSv

  • Mellkas CT - 7 mSv

  • Báriumos alsó emésztőszervi vizsgálat - 8 mSv

  • Mellkas és ágyéki régió CT - 10 mSv

  • Koronária CT Angiográfia (CTA) - 12 mSv

  • Mellkas és ágyéki régió CT kontraszttal és anélkül - 20 mSv

  • PET CT (Positron Emission Tomography–Computed Tomography) - 25 mSv

Ez annyit tesz, hogy évi 100 000 végtagröntgen, 250 mammográfia, 5-50 CT és 4 db PET CT egy évben bizony belefér. E fölötti mennyiségre nagyon ritkán, többnyire életveszélyes állapotok következtében lehet csak szükség, amely esetekben a röntgensugárzás esetleges, nagyon alacsony rákkeltő hatása sok nagyságrenddel kisebb kockázatot jelent, mint a vizsgálat esetleges sugárvédelmi okokból való elmaradása. Mindenesetre orvoslátogatáskor érdemes összeszámolni az azévben már megkapott dózist, és erre felhívni orvosa figyelmét, hogy az értéket figyelembe vehesse az alkalmazandó vizsgálati típus, illetve a használt effektív dózis megválasztásában.

Búcsúzóul egy érdekesség: az ionizáló sugárzást sikeresen alkalmazzák rákkezelésként is. Ezekben az esetekben a dózisok 40-től 75 mSv-ig terjedhetnek. Ha figyelmesen olvasott eddig, akkor rögtön észreveszi, hogy ez veszélyesen magas! Igen, az, de csak a rákos sejtek számára, mert ezeknek a DNS-javító mechanizmusai már károsodtak (jóllehet eleve emiatt rákosodtak el). Ez a módszer nagyon erősen koncentrált sugarakat használ és a folyamat során a sugarak kizárólag a tumorszövetre irányulnak (4).


References:

  1. EURATOM EU council directive
  2. Chernobylgallery.com
  3. Radiologyinfo.org
  4. Aboutcancer.com