A cukorbetegség az egyik leggyakrabban előforduló krónikus betegség, amelynek alapvetően két legismertebb típusa az 1-es és 2-es típusú diabétesz. Ezen kívül létezik autoimmun eredetű és terhességi diabétesz is. Az Egyesült Államokban a 2-es típusú cukorbetegség képezi az esetek 90-95%-át, az 1-es típus csupán 5-10%-ért felelős. A magas vérnyomással és vérzsír értékekkel küzdő pácienseket a legújabb ajánlások alapján szükséges lenne szűrni cukorbetegségre is (1).
Beszéljünk a diabétesz típusairól egy kicsit részletesebben:
1-es típusú diabétesz: inzulin függő diabétesz, más néven fiatalkori diabétesz. Ebben az esetben az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy azon sejtjeit (béta sejtek), amelyek az inzulin termeléséért felelősek, ezáltal inzulin hiányában a szervezet nem képes csökkenteni a vércukor szintjét. Az egyensúly és az egészség fenntartása érdekében, ezek a betegek inzulin pótlásra szorulnak, vagyis meghatározott időközönként inzulint kell adagolniuk injekció formájában. A cukorbetegség ezen formája leggyakrabban fiatal korban jelentkezik, de előfordulhat más életkorban is, hátterében autoimmun, genetikai, vagy éppen környezeti tényezők is szerepelnek (2).
2-es típusú diabétesz: nem inzulin függő diabétesz, más néven felnőttkori diabétesz. Általában inzulin rezisztenciával kezdődik, vagyis a szervezet, a hasnyálmirigy, termel inzulint, de azt a sejtek nem képesek “érzékelni”, tehát a vércukor szint ismét szabályozatlanul marad. A betegség ezen fajtája az idősebb korosztályra jellemző, azok között fordul elő gyakrabban, akik családi kórelőzmény alapján érintettek, túlsúlyosak, terhességi cukorbetegek, anyagcsere betegségben szenvednek, vagy éppen nem mozognak eleget (2).
Terhességi diabétesz: terhesség ideje alatt fennálló kórkép, amely leginkább a túlsúlyosakra vagy éppen azokra kismamákra jellemző, akiknek a családjában előfordult a betegség. Ebben az időszakban nagyon fontos a vércukor szintjének szabályzása a magzat megfelelő fejlődése érdekében. A terhességet követően a kismamák alig 5-10%-nak marad meg a betegsége, jellemzően a 2-es típus. A terhességi diabétesszel diagnosztizált anyukáknak 40-60% eséllyel alakul ki életük folyamán a kórkép (2).
Egyéb esetekben gyógyszeres kezelés, fertőzés, hasnyálmirigyet érintő vagy egyéb betegség is hozzájárulhat a diabétesz kialakulásához. Ezek a típusok mindössze 1-5%-ot tesznek ki (2).
A diagnózis
- A1C: Az A1C teszt “megmondja”, hogyan alakult a vércukor szintje az előző 2-3 hónap során. Ezzel az eljárással derül fény az esetek 6.5%-ra. Határértékek: kevesebb, mint 5,7% normálisnak számít, 5.7% és 6,4% között prediabétesz, 6,5% fölött pedig diabétesz a diagnózis.
- Éhgyomri glükóz teszt: A vércukor szintet éhgyomorra ellenőrzik, általában a reggeli órákban. Határértékek: kevesebb mint 100 mg/dl még rendben lévőnek számít, 100 mg/dl- 125 mg/dl között prediabéteszről, 126 mg/dl vagy magasabb értéknél pedig diabéteszről beszélünk.
- Cukor terheléses teszt: 75g cukor elfogyasztása előtt és azt követően1 és 2 óra elteltével ellenőrzik a vércukor szintjét és a vérben megjelenő inzulin mennyiségét. Ez a teszt megmutatja, hogy a szervezet hogyan reagál, hogyan “tünteti el” a cukrot a vérből. Ebben az esetben akkor beszélünk cukorbetegségről, ha a cukor fogyasztást követően 2 órával a szint magasabb, mint 200mg/dl. Kiértékelés: kisebb mint 140 mg/dl = normál inzulinreakció, 140 mg/dl- 199 mg/dl = prediabéteszes állapot, 200 mg/dl fölött: egyértelmű cukorbetegség.
- Random végzett vércukor tesztelés: A nap bármely szakaszában elvégezhető a tesztelés, gyakorlatilag ez a patikákban kapható készülékkel és tesztcsíkkal könnyen megoldható. Diabéteszről beszélünk, ha az érték 200 mg/dl vagy magasabb.
Mit is jelent a prediabétesz?
A 2-es típus megjelenése előtti állapot elnevezése, afféle köztes, vagy intermedier állapot, amely esetében a vércukorszint nem normál, de még nem is érte el azt a küszöb értéket, amellyel már diagnosztizálható a betegség. Ezt az orvosok gyakran glükóz intoleranciaként, vagy emelkedett éhomi vércukorszintként emlegetik, attól függően, hogy melyik típusú tesztet alkalmazzák a diagnózis felállítására. Ilyen esetekben elég nagy eséllyel alakul ki a későbbiekben a betegség, érdemes 1-3 évente tesztelni (3).
A prediabétesz esetében nincsenek “tiszta” tünetek, vagyis gyakran fel sem ismerjük azt, nem vagyunk a betegségünk tudatában. Azért nagyon fontos tudomást szerezni erről az állapotról, mert ebben a szakaszban még a folyamat visszafordítható lehet – igaz tehát most is a tanácsunk: rendszeres ellenőrzés (legalább évi egy éhgyomri vérkép formájában) mindenki számára javasolt!
Tehát érdemes időben felkeresni a kezelőorvosunkat és eljárni rendszeresen szűrővizsgálatokra annak érdekében, hogy a betegségre miahamarabb fény derüljön, ezáltal megelőzhetjük a kezeletlenül maradt kórkép szövődményeit. A tesztelés széles spektruma pedig lehetővé teszi a minél pontosabb diagnózis felállítását.
Referenciák:
Dr. Feketéné Dr. Simon Dóra (MSc, PhD)
Neurobiológus képesítés a Szegedi Tudományegyetemen | PhD fokozat a neurológiai rendellenességek szakterületén, Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Kémia Tanszék