Nem kell messzire mennie egy jó sci-fi olvasásához – a nozokomiális fertőzések megelőzésére szolgáló nyilvános nemzetközi ajánlások mindenki számára élvezetes olvasmányul szolgálhatnak, akik kedvelik az utópia műfaját (1,2). Ebben a cikkben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (Healthcare-Associated Infections, röviden HAI) világába szeretnénk szakszerű betekintést nyújtani.
A kórházban szerzett fertőzések (hospital-acquired infections, HAI-k), más néven nozokomiális fertőzések, olyan fertőzések, amelyeket kórházban vagy más egészségügyi intézményben, pl. rehabilitációs létesítményekben, járóbeteg-ellátásban, diagnosztikai laboratóriumokban, illetve ápolási ellátást nyújtó otthonokban, így például idősotthonokban kapnak meg a betegek. A kórházi és a kórházon kívüli, de egészségügyi ellátás során kapott fertőzéseket összességében egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek (Health-Care Associted Infections, HAI-k vagy HCAI-k) nevezzük. Egy ilyen fertőzést az arra fogékony személy különféle módokon kaphatja el: leginkább maguk az egészségügyi dolgozók terjesztik öntudatlanul, illetve nem steril orvostechnikai eszközök (például katéterek), illetve az ágynemű/mosdó is lehet a ludas.
A kórházba került emberek kb. 3,5–12% -a kap kórházi fertőzést Európában. A HAI-k jelentősen hosszabb kórházi tartózkodással, magas morbiditással, mortalitással és megnövekedett kórházi költségekkel járnak (3,4).
Ahogy az orvosi ellátás összetettebbé válik, és az antibiotikum-rezisztencia növekszik, a HAI-k esetszáma is növekszik. A jó hír az, hogy a HAI-kat sok egészségügyi helyzetben bizony meg lehet előzni, előfordulásuk ilyen magas aránya nem törvényszerű.
Meghatározásuk szerint ezeknek a fertőzéseknek
- legfeljebb 48 órával a kórházi felvétel után
- legfeljebb 3 nappal az elbocsátás után
- a műtét után 30 napig
- egészségügyi intézményben való tartózkodás alatt
kell megjelenniük.
Leggyakoribb szövődmények a húgyúti fertőzések, műtéti fertőzések, gasztroenteritisz, meningitisz, tüdőgyulladás, amelyek a következő tünetekkel nyilvánulhatnak meg:
- duzzanat, vörösödés és váladékkibocsátás a sebnél
- láz
- köhögés, légzési elégtelenség
- égő érzés vizelésnél vagy vizelési nehézség
- fejfájás
- hányinger
- hányás
- hasmenés
Amennyiben ezeket tapasztalja magán vagy szerettén a megadott időhatárokon belül, illetve kórházi kezelés közben, feltétlenül jelezze a személyzetnek!
A leggyakoribb fertőző ágensek ilyen esetekben a Staphylococcus aureus, a Clostridium difficile, az Escherichia coli (E. coli), az Enterocuccus, illetve a Pseudomonas aeruginosa nevű baktériumok, melyek többnyire vérvétel útján rutinszerűen diagnosztizálhatóak. Gyanú esetén lehetőség van ezeknek magánellátás keretében való diagnózisára is!
Ezeknek a kezelése mielőbb alkalmazott antibiotikumos terápiával megoldható. Ezeknek az időben való diagnosztizálása és terápiája szó szerint életbevágó fontosságú lehet: a multirezisztens kórokozók (a fent említett baktériumok többsége a Clostridium kivételével) által okozott fertőzések száma mindenhol, így Magyarországon is emelkedik: míg 2013-ban 10 000 betegre 19 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, 2018-ban pedig már 28. 2018-ban 5442 eset-et regisztráltak Magyarországon, ami pontosan 500-zal több, mint 2017-ben. 2018-ban bevallottan ez okból 206 haláleset történt, és a fertőzést leggyakrabban katéter szakszerűtlen használata okozza. A Clostridium difficile által kiváltott fertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik. 2017-ben 27, és 2018-ban 28 eset jutott 10 000 betegre. 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ez mintegy százzal több, mint 2017-ben, de mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, ezért az arány ebben az esetben is rosszabb. 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a Clostridium okozta (5,6,7)
Tudván, hogy ezek csak azok az esetek, amelyek pontosan lettek dokumentálva, gondolhatjuk, hogy az egészségügyi személyzet által észre sem vett, vagy pedig nem kellőképpen dokumentált esetek száma mekkora lehet.
Amit betegként és hozzátartozóként tehetünk, az
- a tünetek azonnali, jól artikulált jelzése mindaddig, amíg a beteg specifikus ellátást nem kap
- lehetőség szerint a minél kisebb létszámú szobákra való törekvés
- a seb és az orvosi eszközök érintetlenül hagyása.
Mindememellett tudnunk kell, hogy a legtöbbet nem a beteg és szerettei, hanem az adott egészségügyi intézmény, és annak dolgozói tehetik a kórházi fertőzések megelőzése érdekében (1,2,3,4).
Referenciák:
- IDSA guideleine on healthcare-associated infections
- Society for Healthcare Epidemiology of America: Infection Prevention in the Operating Room Anesthesia Work Area GUIDELINES Pocket Guide
- Healthline: Hospital acquired nosocomial infections
- WHO: HCAI Fact Sheet
- A NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOZOKOMIÁLIS SURVEILLANCE RENDSZER 2018. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL
- AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER 2017. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL
- AZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOS TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) 2016. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL
Zsákai Lilian, MSc
Molekuláris biológus képesítés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán | Molekuláris diagnosztikára szakosodott PhD tanulmányok a Semmelweis Egyetemen | Üzleti tanulmányok a Semmelweis Innovations és InCorpora keretein belül