Candida – mi is ez és mit kell (vagy épp mit nem) tennünk?

A Candida rendszertanilag egy élesztőgomba-nemzetség, ami azt jelenti, hogy ebbe a körben több mint 20 faj található, amelyek közülük néhány a testünkön vagy a testünkben él. A rejtélyes Candida fertőzés körüli félreértések többnyire két fő okra vezethetőek vissza: 1) a Candida gomba természetes körülmények közt is velünk él, tehát szó szerint véve mindannyian fertőzöttek vagyunk 2) a fertőzés tünetei és következményei a szó szerinti semmitől a halálig terjedhetnek, attól függően, hogy pontosan hol és milyen mennyiségben van jelen a testben a gomba. Gondoljuk végig most együtt, hogy a tüneteket tekinve mi okozza ezt a hatalmas különbséget!

Mint említettük, mindannyiunk bőrén és/vagy nyálkahártyáin jelen van a gomba, például a szájüreg nyálkahártyán, a hüvelyben, vagy a férfi és női húgycső belső felületein. Ez azt jelenti, hogy technikailag mindannyian fertőzöttek vagyunk, ám fontos tudni, hogy hagyományosan a „Candida fertőzés” kifejezést kifejezetten azokban az esetekben használjuk, amikor a gomba patológiásan túlnövekszik vagy olyan helyen van jelen, ahol semi keresnivalója nincs. Rendben, tehát az első lehetőségünk az, hogy a bőrünkön vagy a nyálkahártyánkon túl sok Candida van. OK, de mit jelent pontosan a “túl sok”? Nos, alapvetően akkor van túlnövekedés, amikor az a hagyományos értelemben vett Candida fertőzés tüneteit okozza, ami kiváló példa a farkába harapó kígyó esetére – vagyis más szavakkal bizonyos mértékben függhet az egészségügyi szolgáltatótól vagy a diagnosztikai módszerektől, hogy az adott mennyiséget betegségként észlelik-e. A legelterjedtebb otthon végezhető tesztek a nyálkahártya pH-ján (savasságán) alapulnak. Ha vannak tünetek (irritáció, viszketés, rendellenes váladékozás, kellemetlen vizelési érzet, kellemetlen érzet szex során), és a nyálkahártya által termelt folyadék savasnak bizonyul, valószínűleg baktériumok okozzák a tüneteket, de ha a pH normál értéket mutat, akkor valószínűleg a gomba a ludas. Vagy valami teljesen más, ismeretlen valószínűséggel… Tehát ezért tanácsosabb az otthoni tesztekkel való bíbelődés helyett egyszerűen elmenni orvoshoz, és az egyértelmű diagnosis érdekében kenetkultúrát kérni. Ha az eredmény az, hogy helyi Candida fertőzése van, akkor sincs semi baj, mert viszonylag könnyű kezelni olyan helyileg ható krémekkel, amelyek gombaellenes vegyületeket tartalmaznak, mint pl. a flukonazol, amfotericin B, nisztatin és flucytosine (1,2).

Másrészt a Candida normál körülmények közt nem él a test belsejében, tehát amikor a véráramba és a létfontosságú szervekbe kerül, nagyon is komolyan kell vennünk. Valójában ez az egyik legfélelmetesebb kórházi fertőzés, amely – ha nem kezelik – egészen tragikus következményekkel is járhat. A tünetek között szerepel az ízületi fájdalom, a szélsőséges fáradtság, az emésztőrendszeri problémák és a visszatérő felületes candidiasis is. Nagyon fontos kiemelni, hogy a bőr vagy bármely nyálkahártya diagnosztizált Candida fertőzése nem jelenti azt, hogy az embernek szisztémás fertőzése is van! A belsődleges fertőzés vérmintából (vagy néha biopsziából) számos nagyon megbízható módszerrel diagnosztizálható, és haladéktalanul orális és / vagy intravénás gombaellenes gyógyszerrel kell kezelni (2).

Candida mindkét fő típusa (a testfelszíni túlnövekedés és az invazív belsődleges fajta) vissza- visszatérhet. Fontos megérteni, hogy ezek az epizódok szorosan kapcsolódnak a személy általános egészségi állapotához és immunológiai védekezőképességéhez. Ha épp érzékelhetően jelen van, az többnyire rossz általános fizikai állapotot és immunológiai gyengeséget tükröz. Nagyon fontos megérteni, hogy ezek a fertőzések (= túlnövekedés) alapvetően a rossz életmódválasztás, a stressz vagy korábban kialakult betegségek következményei, és bár végül tovább rontják az általános közérzetet, a Candida-fertőzés jellemzően nem az eredeti ok. Ezért ha szeretnénk megszabadulni tőle, a gombaellenes kezeléseken kívül lelkiismeretesen meg kell vizsgálnunk az eredeti egészségügyi problémákat is, amelyek a kialakult helyzethez vezettek. Ismétlődő felületes fertőzés esetén a kiváltó ok sokszor a cukorban és/vagy alkoholban gazdag “diéta” de az alapvető okok egészen más fertőzésekig, például STD-ig, illetve súlyos autoimmun betegségekig is visszanyúlhatnak (3).

Üzenetünk röviden tehát a következő: súlyosságát tekintve a szisztémás és a felületes candidiasis nagyon messze esik egymástól, és az orális, hüvelyi vagy egyéb nyálkahártya-fertőzések diagnózisa nem jelent automatikusan szisztémás candidiasist is. A vény nélküli otthoni tesztek tippet adhatnak esetleg orvosának differenciáldiagnosztikai értelemben, ám a felületes és szisztémás Candida fertőzések megbízható diagnózisai bizony kenet-kultúrákból illetve vérmintákból-biopsziákból származnak. Tapasztalatait és történeteit szeretettel várjuk a hozzászólások közt!

---

Referenciák:

1. Infectious Diseases Society of America: Candida GUIDELINES Pocket Guide
2. M. Anaul Kabir et al.: Candida Infections and Their Prevention
3. (3) Healthline: 7 Symptoms of Candida Overgrowth